Marokkó 2010 - 2010.07.20

4. nap Casablanca, ahova nem vágyok vissza

A szokásos  reggeli program után elindultunk Casablancába. Tanger-t már ismerjük egy kicsit, így az emlékek s a GPS segítettek, hogy gyorsan kitaláljunk a városból. Megdöbbentünk, hogy egy év alatt megint mennyit építettek a marokkóiak. Szép új város részek nőttek ki, az új épületek körül azonnal parkosítanak, folyamatosan gondozzák locsolják. A ez a nap a tervek alapján arról szólt, hogy Casablancát járjuk körbe, így reggel rámentünk az autópályára és igyekeztünk mi előbb odaérni.
Reggel induláskor a szokásos dokumentáláshoz, Apa elinditotta a kamerát. 
Casablanca előtt nem sokkal vette észre, hogy valami nem stimmel. Próbálta ki, bekapcsolni, de semmi. Megálltunk egy pihenőbe, hogy pontosan tudjuk, mi történt vele. Rövid kísérlet után kiderült, valószínű a merev lemeze halt meg. Mi azt gondoltuk, hogy ha már beteg lett, a legjobb helyen, mert ha valahol, akkor Casablancába biztos találunk egy JVC szervízt.
Irány a szálloda. A város iszonyú és kaotikus forgalmába is sikerült a száloda közeléig jutni, de ismét a GPS pontatlansága miatt a szállodától úgy száz méterre a Petit Taxi segített.
Elfoglaltuk a szobát, Apa tett még egy kísérletet a kamera életre keltésére, sikertelenül, elindultunk szervizt keresni.
Bejártuk Casablanca elegáns negyedét, a lepusztult részt, az óvárosi rész egy darabját, szerviz sehol.
De még egy rendes üzletet sem találtunk, amibe kamerát árulnak. Ismét próbát tettünk egy Petit Taxi-val, de csak a bevásárló utcáig jutottunk, ahol persze az összes világmárka meglelhető, de ruha, cipő, táska, ékszer, magyarul a szokásos.  Az elegáns negyedébe a házak gyönyörűek, minden kapuban biztonsági őr, de a város rendezetlen, iszonyú koszos mindenhol. Ez a város más mint bármelyik marokkói nagyváros. Rideg, hideg, kuplerájos. Nem arab, nem európai, semmilyen.
Már megint Zitának volt igaza, mint eddig mindig. (2004-ben az első utunknál elmondta, hogy a nagymecsetet leszámítva nincs miért odamenni. Akkor, egy félórás ismerettség után, kétkedve fogadtuk a véleményt. Hasonlóan jártunk 2006-ban Agadírral is. Ma már feltétel nélkül elfogadjuk. Ebben ő profi.) Hát ide nem hajózok 3 napot, az biztos.
Este kísérletet tettünk a Medina oldalában egy arabnak tűnő étteremmel. A környezet és a kaja is közepes volt, de legalább figyelmesek és kedvesek voltak, már ránk fért.
Hát most a fényképek elmaradnak, mert a délutáni rohangálásba a fényképezés elmaradt. Igazából nem is volt olyan élményünk, amit okvetlenül meg kellett volna örökítenünk.

Előző VISSZA Következő