Dél-Amerika 2013

17. nap Chile első igazi csodái 02.11.

Az előző nap a medencében meghoztuk a döntést, az eső ellenére maradunk Chilébe, Jó döntés volt. Reggel a korai indulást a Copec akadályozta meg. A kiírással ellentétbe csak fél kilenckor nyitott, ezt meg kellett várnunk.

A hatalom nálam volt. Az első 82 km húzós volt. Keskeny hegyi gilisztás földút, szakadó eső és egy sebváltós autó. Apa szerint elég jól teljesítettem, de ami biztos én nagyon élveztem.

Az út hosszabbik része már aszfalton történ, acél Coihaique volt (itt szinte minden településnek hue, que a vége, mi egyszerűen hülyeként használjuk).Az  út a Carretera Austrál ott aszfaltos, ahol a hegyek között a völgy kiszélesedik és kevesebb a veszélye, hogy elmossa a víz. Az aszfaltos szakaszon a kitáruló látvány hihetetlen. Nem tudom az eső miatt vagy egyébként is minden hegy sír. A sziklák faláról és belülről folyik a víz. Időnként kis érként időnként széles vízesésként. Csodaszép. Apa navigált és fotózott.

 A száguldó „palota”…

Minden nap dél körül, a rádión megbeszéljük, a kávé time pillanatát. Az első adandó helyen kiállunk. és kávét főzünk, egy kis kinyújtózással megtetézve. (ha másért nem, de a kávéfőző miatt érdemes volt a plusz bőröndöt elhozni) ma egy olyan helyen álltunk meg, ahol fényképezni is lehetett. Zita látóterébe belekerült az elektromos vezeték ezt úgy oldotta meg, hogy a magas autó előnyeit használta ki. A tető a békés kávézásra is adott lehetőséget számra.

Hát ilyeneket látunk….

Reggel, indulás előtt Apa kijelentett estére olyan camping kellene, ahol lehetne egy kis hússütésbe fogni. Az eső miatt a nagy vágy arról szólt, hogy mindez egy fedett helyen lenne ideális. Apa álmodik, s álma teljesül.

Így történt a vacsora készítése, a hangulatról már nem is beszélve.

DUBAI - 2011

Izrael 2006 június