Dél-Amerika 2013

26. nap: a világ vége Ushuaia 02. 21.

A mai napon Ushuaia a cél, az otthoni tervezéskor megfogalmazott első nagy és elérhetetlennek tűnő álom. De már itt vagyunk 250 km-rel előtte.

A reggel izgalmassá vált. A kávéfőzéskor kiderült, az akkumulátor még mindig nem tökéletes.

Apa hajnalban kiment elindította a motort, hogy legyen töltés. Bejött, isszuk a kávét, én meg azt látom, mellettünk elindultak Pókék? De még nem is ébredtek fel. Te jó Isten mi megyünk. Apa a kéziféket nem húzta be, az autó elgurult. Gyorsan kiugrott és egy követ rúgott a kerék alá. Na nem értük el az utat, béke van, tovább isszuk a kávét.

Zitáék a megállapodással szemben korábban ébredtek, azért Őket is izgatja a világ vége. Kávé és kilépünk Chiléből, 10 km senki földje után belépünk Argentínába. Most már tényleg Ushuaia jön. Én még életemben nem utaztam olyan úton ahol a kilométertáblán 2897-as szám van. Mire leértünk, már 3054 volt.

Napok óta a hideg, a szél, a tempó nagyon elfárasztott, három napja arról álmodok, hogy Ushuaiaba egy 2 hálószobás közös nappalis, kandallós cabanasba töltjük az estét. Erről többször álmodoztam Zitának.

Apa nyomta, na végre betonon az autót. Többször volt az úton rendőri ellenőrző pont, ilyenkor kikapcsoltuk a rádiót. Próbáltunk a Pók autóval kommunikálni, de a tankolás után (Rio Grande) nem sikerült. A kútnál Zita mondta, megeszi a maradék grill csirkéjét. Gondoltuk azért nem válaszol, mert boldogan falja a csirkéjét. A táj az első 110 km-en semmi élményt nem jelentett. Sík vidék egy-két dombbal és mindkét oldalon láppal. Ez a sok folyó vidéke.

.

Ushuaia elött úgy 90km –re az utolsó benzinkútnál kisoroltak Pókék. Nem tudtuk, miért.
Kiderült Ők sem érnek el minket a rádión, pedig nagy hírt akartak közölni. Útközben telefonon elértek egy cabanast, ami a gleccser lábánál a város felett van, és a nappaliban van kandalló. Az ára húzós, döntsük el vállaljuk-e? Válasz, naná.  Ezek után még a táj is szeretett minket, gyönyörű lett.

.

Itt egy randa színű moszat rátelepszik a fákra, megöli a fákat, elkorhadnak, majd a szél kidönti őket. Nagyon szomorú látvány.

.

Na nem vagyunk hazudósak, ez már a világ legdélibb városa.

Megérkeztünk eltévedés nélkül a szállodába. Némi alkudozást kővetően kivettük, egy baja volt a nappaliban volt kétkanapés kinyitható ágy, és egy a galérián lévő hálószoba. Az egész gyönyörű, és a kandalló mellett egy jakuzzi is.

Én rögtön beleszerettem, van tér, gyönyörű fürdőszobák, meleg és hely, ahol végre négyen együtt lehetünk. Azonnal becuccoltunk az autóból a legszükségesebb dolgokat, a gint és a vodkát. Lazítottunk. A jakuzzis fürdés után a kandalló előtt kiértékeltük magunkat és az élet nagy dolgait. Nagyon kellemes volt. Nekem nagyot segített a következő hetekre nagy töltést kaptam. Este rendeltünk egy taxit és a város egyik leghíresebb grill éttermében (La Rotunda) degeszre ettük magunkat.

.

.

.

DUBAI - 2011

Izrael 2006 június