Dél-Amerika 2013

45. nap a Holtak és a Hold völgye 03. 12.

Hát itt ülök a San Pedro Atacama Eco Campingjébe 15.-én kora délután és a ragyogó napsütésben, 27 fokban, és írom össze az emlékeimet. Az internet a világ csodája, mert onnan tudom, hogy otthon ítéletidő, hó és fagyok laknak. Ezért is jó a kalandozás, de főleg az élmények miatt. Ma műsorszünet van, pihenünk, regenerálódunk, hajat festünk és manikűrözünk. Így naplóírásra is jut idő.
A második napunk Atacamaban egy nagyon rövid (a távolságra értem csak) kirándulásra késztetett. A várostól karnyújtásnyira két hihetetlen természeti csoda fekszik. A Holtak Völgye és a Hold völgye. Utóbbiból már egyet láttunk Argentínában, de ezek nem összehasonlíthatók.

Már az indulást követően 3. kilométernél akadályba ütköztünk. A sok évtized óta száraz sivatagban a víz érdekes következményekkel járt, az utat elmosta. Vissza kellet fordulnunk és új pontból meghódítani a völgyet. Apa vezetet és komoly izgalmakat élt át. Az úton többször fordult elő hogy talp-sarok fel kellett mérni, járható-e a dolog, elférnek-e az autók a sziklafal és a vízmosott útszél között. Az izgalmak megérték, mert elfértünk és még fel sem borultunk, és a látvány mindenért kárpótolt. Olyan hihetetlen, hogy sóból és homokból emelkednek hegyek és dombok, a vakító fehérség, de homoksivatag, amit mindig hóval borított vulkánok öveznek.

.

.

Sajnos nem tudtunk végig menni a Holtak völyén, mivel a lakóautó és a homok mennyisége nem mindig fér össze. Egy hegyi emelkedő szakaszon egy buckában nagyobb mennyiségű homokot fujt össze a szél. Se lapátunk, se vasunk, se egyéb homoki felszerelésünk nem lévén nm kockztattunk visszafordultunk. Még olyat eddig nem láttam, hogy snowboard deszkán homokdűnéken csuszkálnak emberek, na itt ilyen is volt.

.

A majdnem teljesített táv után a Hold völgyét céloztuk meg. Ez már egy nemzeti park része. Belépőjegy és ami megint a döbbenet, csak a fele járható, mert az út egy részét elmosta az eső. Itt!!!! Argentínában egy ilyet vezetővel, tájékoztatóval és szolgáltatással lehet bejárni. Chilében csak egy jegy, egy, egy oldalas tájékoztató és tilalmak. Vannak még különbségek.

Mi jól éreztük magunkat. Csodáltuk a napban csillámló sókristályokat, a kietlen tájat a környező havas vulkánokkal. Volt egy olyan pont, amikor olyan szögben látszódott a sóval borított orom teteje és a messze mögötte lévő, sok ezer méter magas havas vulkán, hogy nem lehetett eldönteni melyik a hó és melyik a só. Kísérletet sem tettem a fényképezésre ezekről,  a lenyugvó nap fényében, úgy sem hiszi senki.

.

.

. . Ez só!!!!!!

Krisztián és Miska kabalája őriz minket az indulás percétől.

A kirándulást követően visszamentünk az első napi campingbe a medencében jót úsztak a fiúk és mindannyian a melegre való tekintettel, söröztünk.

Este a nagyon kedves városka másik híres éttermét céloztuk meg. Apa s Pók valami köles köretes tengeri herkentyűt ettek. Beleszerettek mindketten, állítólag hihetetlenül finom volt. Jó érzéssel húztuk magunkra a hálózsákot.

DUBAI - 2011

Izrael 2006 június