ÖTÖDIK NAP

Reggel 9 órai találkozás. A beszámoló készítés olyan lemondásokkal járt, hogy még a reggeli is csak  kapkodva sikerült, a feléről lemondtunk, hogy ne késsünk el. Ez ismét elhamarkodott döntés volt. A szokásos tökölés után 10 kor indultunk. Indulás előtt kiderült, a tegnapi Toyota javítás nem volt 100 %-os. A csapat ketté vált. A Toyota és egy quad elindult egy nagyobb településre, kocsit javittatni (Tozeur). Megbeszéltünk egy időt és egy pontot a találkozásra.
A csapat neki vágott egy hegyi szakasznak. Ennek a neve Rommel piste.

Szó szó, ez a manus nem volt egy hülye ember, a hegyen vágott egy olyan utat, amivel megkerülte az ellenséget és a hegy tetejéről mindent védhetett. Később már az arabok az útra beton lapokat raktak. Nagyon rövid szakaszon 600 méter fel és le. Ez elmondhatatlanul szép volt. Természetesen a hegyi szerpentin nekem jutott. Nagyon élveztem.
Folyamatosan Izrael jutott eszembe. Ez a vidék nagyon hasonlít a Negevre. A színe más csak, itt is minden piros. Egyik hegyoldalon le, a másikon fel, csudijó volt.

… ez Zita, majd a csapat

Leérve a hegyről ( a tetején csodáltunk egy irdatlan méretű billencs autót, ami hajszálon múlt, hogy nem csúszott a szakadékba, reméljük aztán sem, hogy mi eljöttünnk onnan) nyíl egyenesen csodálatos kemény homokon átkeltünk a sós tavak egyikén. Nyomtuk 100-al.Quados barátaink még egy kitérőt tettek a tavon, megvártuk Őket. Indultunk tovább és a csoda a Toyota és mi egy időben egyszerre érkezett a találkozó pontra. Ez Allah volt.
Rövid egyezkedés és elrendelt ebédidő következett.
Zitáékkal mi a legközelebbi faluba elmentünk és végre ehettem egy kis mergezt. Nagyon jó volt.
Már csak a narancs juice hiányzott, majd később.
Ebéd után visszamentünk a találkozási pontra, ahol 10 perc múlva jött a telefon, a csapat egyik autóját baleset érte, menjünk oda segíteni.
Vissza a városba. Hál' Istennek, nincs komoly baj, csak a rendőröket kell intézni. Hülye európai megállt a zebránál, de s mögötte jövő taxis nem, hát elmúlt a taxi. A Zsolt Toyotája csak röhögött a dolgon.
Várakozást kihasználtuk, kocsi mosás alváz vizit.
A dolog alatt a csapat elindult, mondtuk, menjenek, ránk ne várjanak, a várakozás csak a mi privilégiumunk. Egyedül elindultunk Neftába a szállodánkba. Már fél 6 volt.
Természetesen érkezés után nekivágtunk a városnak, hogy keressüünk nekik is szállást. A sokadikba volt szabad hely. Elküldtük sms-ben telefonáltunk is, mikor kiderült a csapat ott marad abban a városban, ahol a baleset volt.
Majd holnap csatlakozunk ismét.

A dolgok, most úgy állnak Tunéziába, hogy este rohadt hideg van (már taknyosak vagyunk) de nap közben meleg 20-22 fok és csupa nap. Ez javítja a hangulatomat.