Balkán 2011 - 07.15 |
||
---|---|---|
8. nap: Himare – Senghjin a tengerpart Reggel a tengerparton elköltött reggeli után (NEM VOLT KÖTELEZŐ OMLETT) indultunk az Albán tengerparton északra, esti pihenőnkre.
Az út leglátványosabb része a Lograi Hágó. Ez Albániában szerintem a turisták nagy látványossága. Kb. 10 km hosszú hegyi szerpentin, visz fel a tengerszintről 1600 méter magasra, hogy a hegy másik oldalán visszakerüljünk a tengerszintre. Az út gyönyörű, de nekünk már meg sem kottyant. 2x1 sávos aszfalt a visszafordítók között több száz méteres vízszintes szakaszok.
|
||
Hamar a figyelmünket a tengertől egy kedves kínai turistacsoport vonta el. Meglátták Archie-t és melléállva, fotózták egymást. Zita rögtön vette az adást és bátorította őket, akár rá is ülhetnek Archie orrára. Az első úr gyorsan felugrott, de kiabálva azonnal le is ugrott. 35 fokban Archie alumínium orra sütött. Jókat nevetve, megvártuk, míg kiélvezkednek, elköszöntük Tőlük és folytattuk utunkat. Az út az albán tengerparti üdülő városokon vezetett át. Vlore, Durres a két nagyváros. A tengerpart ez a szakasza semmiben nem különbözik, bármelyik felkapott spanyol, olasz, horvát, vagy bármilyen más tengerparttól. Szép szállodák, kiépített sétányok, rendes utak, sétányok, üzletek, strandok és tömeg.
Ez nem a mi világunk. Durresben azért megálltunk. Mindenki vágyott ismételten a tengeri herkentyűkre. Egy vízparti étterembe megálltunk és a kagylók, tintahalak és egyéb finomságok között élveztük szárazon a tengerparti meleget.
Itt én egy kicsit megjártam, mert a tenger gyümölcsein kívül csak vodka volt. De ez is energia, sőt kalória. A két lazább nap után másnap az utolsó nagy kihívásnak vágunk bele, kora hajnali indulással. |
||
Előző | VISSZA | Következő |
|
||