NEGYEDIK NAP

Hát kiderült hazudós vagyok, nem érem utol magam.

Nagyon kellemes este és az arab reggeli után elindultunk a találkozó helyre a kupis szálloda elé.

Szokásunkhoz híven a megbeszélt időre egy tankolás után vártuk a csapatot. Már nem is tűnt fel, hogy a szokásos egy órás tesze-tuszaság után vághattunk neki Tamerza nevű településsel végződő utunknak. Ismételten Zita és Pók voltak az út tervezők. Nekünk nagy szerencsénk van, mert már a hajón András és Pók a két számítógép között csinált egy hálózatot, így csak odagurulunk melléjük s már látjuk az útvonalat.
A reggeli késői indulást fokozta a sbeitlai római romok megtekintése.

Apáé a hatalom. Gyorsan letérünk a biztos aszfaltról és neki toronyiránt. E persze nagyon nagy hazugság. Az indulást követő harmadik órában még csak kb 10 km haldtunk a cél felé, mert hol körbe, hol össze-vissza kódorogtunk. A táj gyönyörű, az út nagyon off-road. Kis autónk tartja a csapattal a lépést. A nagyon aranyos quadosok mindig figyelnek ránk. A jelentős szintkülönbségeknél vagy kerülőt néznek ki, vagy megállnak szemben és mutatják milyen irányba lépcsőzzünk. Az egyikk vádit csak építkezve tudtuk áthágni. De mint ismert a kövek nem akadályok. Marokkóban bontottuk, Tunéziába építjük az utat. Az építést követően Apa lassan lépcsőzik, kiderül az a lecikizett gallyrács mégsem felesleges, az védi a verda alját. Egy kicsit az is leért, de másnap a szokásos akna vizit során, kiderült nincs baj.

Újabb nagy lépcső, társaink jelzik, ezt már mégse. A gyors quadok megtalálják a patakmederben az enyhébb feljárót. De a dolog nem csak jó, de csodálatos látvány.Én nem vagyok nagy Csillagok Háborúja rajongó, de ez olyan igazi kanyonos volt (Tunéziában máshol volt forgatás).  Homok alul és oldalt egy méteres homok fal. Izgi.

Kalandozás során mielőtt egy szilárd útra kihajtottunk, pihenés, kaja stb.1óra múlva elindultunk, de hamar kiderült, hogy a szerviz autó, sárga Toyota első kereke furcsán jár., pontosan ki akar esni.
Feladat, aranykezű, de hegeszteni is tudó Alit kell keresni. Újabb kitérő kb 20 km, falu és egy szerelőműhely. Na ekkor volt 4 óra és számunkra kiderült a szállásunk még úgy 120 km

Apával összenéztünk, tudtuk, most leválunk. Irány Tamerza. GPS szerint találtunk egy rövidebb utat, kipróbáljuk. Az algíri határ előtt 1 km-rel feladtuk. Már naplemente volt és egy olyan mély homokos folyómeder, amire már egyedül este nem vállalkoztunk. Visszafordultunk.
Aszfalton irány a szálloda, már csak 110 km. Sötétbe este 1/8-ra értünk oda. Az elhagyott csapat 1 óra múlva szintén megérkezett.
A szálloda rendben volt, bár hihetetlen áron és mindezek tetejébe az otthon kifizetett összeget nem fogadták el. Na nem baj otthon ismét vívunk a Raiffeisennel, úgy is haragszunk rájuk