Dél-Amerika 2013

15. nap az első alkalom, hogy én irányítottam a palotánkat 02. 10.

Reggel Castro városából indultunk vissza a szárazföldre. Tudtam, ma a haladás a cél és a főúton fogunk menni. Szóltam, Apának szeretnék vezetni. Eddig az volt a bajom, hogy a Dodge-ba még beszállni sem tudtam, nem hogy kilássak belőle. Mióta megkaptuk a Navarrát, elég húzós szakaszok voltak és bizonytalannak éreztem gyakorlás nélkül vezetni ezt a böhöm jószágot. Reggel elegem lett, nekem a vezetés az élvezet, nem vacsorafőzés, és mosás.

Szerencsénk volt. Vasárnap a chileiek sokáig alszanak, az utak üresek voltak. Már fél tízkor visszakompoltunk a szárazföldre Puerto Monttba. Bementünk a belvárosba, hogy az online bizonytalan foglalásunkról kapjunk valami hírt. A hír: a hajótársaság irodája vasárnap zárva van. Irány a Hormopiren (hol Horor Irénnek, hol Porno Irénnek hívjuk) ahonnan a bizonytalan foglalásunk szerint 13-án tovább mehetünk.

Érdekes egy világ ez, az országos főút, pont olyan, mint Albániában. Kezdetben van néhány km aszfalt, és utána nagyon köves, tolólappal megtolt földút. A levezetett közel 100 km aszfalt után már nem okozott a kocsi gondot a földúton.

Korán, fél háromra oda is értünk. A turista információs iroda zárva volt és a kiragasztott papírokon a hajóról (kajakot leszámítva) egy betű sem volt. Sétálgattunk, körülnézegettünk, de az megállapítható volt, hogy a városka sok érdekeset nem tartogat.  Egy kis házikót fedeztem fel az utca másik oldalán, amin papírok voltak. Apával odasétáltunk és kiderült, ez a kikötői pénztár, de zárva volt.  Zita megfejtette délután ötkor nyit, vasárnap. Döntöttünk, ezt megvárjuk, addig nem keresünk campinget sem.

Negyed hatkor ki is nyitott és egy óra sorban állás után jött a jó hír: este 7 kor indul a hajó, ráadásul az eredeti célunknak megfelelően Chaitenbe. Szakadt az eső fél három óta. Kiderült a hajón nem alhatunk az autónkban, pedig hajnali kettőkor köt ki. Na gyorsan összeállítottuk a Zitussal a hideg vacsorára valókat, hátizsákokba tettük, majd a hajón eszünk. (ma éppen nem reggeliztünk).

A szakadó esőben, szürkületbe a mozgó kompra kellett feltolatnom. Sikerült, és kis darabokat sem törtem le az autóból. Átázva és éhesen szálltunk be, meglepetésünkre tágas és kényelmes utastere van a hajónak. Itt ülök, ölemben a lapitopit ütöm verem és reménykedem, hogy a hajnali kikötést követően alhatunk még egy keveset.

Honlapunk: www.gaop.hu
 
 

DUBAI - 2011

Izrael 2006 június